Bán Anna
Nyárádszeredán született 1932. augusztus 14-én. Szatmárnémetiben halt meg 1973. december 1-én, de Nyárádszeredán temették el. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett. Az 1953-ban Nagybányán indult, majd Szatmárnémetiben állandó színtársulatot létrehozó együttes alapító tagja. „Olyan szegény volt, hogy varrt nekünk, és ebből keresett magának egy kis zsebpénzt”– emlékezik Soós Angéla. Aztán férjhez ment dr. Véső fogorvoshoz. „Amíg úgy tudtam, hogy Vésővel egyforma mértékben szeretjük egymást, addig jó volt minden, amikor ő tovaúszott, nem kellett tovább”– írja egyik levelében a házasságáról. Nóra-alakítását Ács Alajos így jellemezte: „Ahogy színpadra lépett, megdermedtünk Csíkyvel: tökéletes szerepfelépítés! Nagyszerű volt. Az előadás szinte észrevétlen maradt, ősszel Anikó betegeskedni kezdett, télen meg is halt. Ez volt az első és utolsó fellépése a Nórában.” (Halász Anna: Nagybányától Szatmárig) „Igyekeztem úgy élni, hogy érdemeljem ki az emberek becsülését és szeretetét” – írja 1973 szeptemberében Gellért Sándornak, már betegen, a marosvásárhelyi klinikáról. „Vonzó külső adottságaihoz széles érzelmi skála és fogékony intellektus társult” – írja róla a Magyar Színházművészeti Lexikon. Post mortem a Harag György Társulat örökös tagja..
