Köllő (Friedmann) Béla

Gyergyószentmiklóson született 1929. február 5-én, Kolozsváron halt meg 1985. január 18-án. A főiskola előtt egy évadot a Székely Színházban „inaskodott”. Kisebb szerepekben, kabaréjelenetekben játszott, és abban a szerencsés helyzetben volt, hogy Szabó Ernővel dolgozhatott. Az 1953-ban Nagybányán indult, majd Szatmárnémetiben állandó színtársulatot létrehozó együttes alapító tagja. Itt eljátszotta a világirodalom nagy komédiás szerepeit és páratlan népszerűségre tett szert a közönség soraiban. Tizenhat évig dolgozott együtt volt évfolyamtársaival, majd Kolozsvárra szerződött. „A közbejött társadalmi átalakulások egyre jobban megkövetelik a ma színészétől, hogy nemzetiségi mivoltának tudatában legyen, és ahogy telik az idő, egyre súlyosabb a felelősség. Nem csak az anyanyelv ápolásáról van szó, hanem a tudat formálásáról is. Fölvilágosult, bátor embereket szeretnénk látni magunk körül. Szerintem ez lehet a legfontosabb eredménye annak a romantikus álomnak, amellyel útra keltünk” – ilyen bátran nyilatkozott Halász Annának 1981-ben, a diktatúra egyre fojtogatóbb szorításában. Post mortem a Harag György Társulat örökös tagja..