Én és a kisöcsém

Eisemann Mihály - Szilágyi László
Én és a kisöcsém
Vidám társasutazás
Pincér:
Portás:
Szereplő:
Kelemen Félix:
Kelemenné:
Zolestyák:
Kelemen Kató:
Piri:
Vadász Frici:
Főpincér:
Andersen Villy:
Bözsi:
Dr. Sas:
Boy:
Dr. Vas:

Stáb

Bemutató: 2014-08-01
hu
Én és a kisöcsém

Előadás ismertető

A Harag György Társulattal egyidős a hagyomány, miszerint vidám zenés előadással - kabaréval, zenés bohózattal, operettel vagy éppen musicallel - búcsúztatják az óévet a színészek. Ez idén sincs másként: a tavaly zajos sikert arató Fekete Péter című előadást is rendező Bessenyei István jegyzi az idei szilveszteri előadást is, amelynek címe: Én és a kisöcsém.



Eisemann Mihály és Szilágyi László „vidám társasutazása" hosszú idők óta a könnyed színházi műfajok legkedveltebbjei közé tartozik. Klasszikussá vált, sok slágerrel megtűzdelt, szellemes történet. A néző remek humorral, egy jó adag pimaszsággal, tobzódó ötletekkel találkozik, de a darab egy pillanatig sem rugaszkodik el a műfaj szigorú szabályaitól. Mire kiderül, hogy a főszereplő fiú tulajdonképpen lány, olyan komikus helyzetek sorozatának kell bekövetkeznie, amelyek a bohózat és ezáltal a szerzők mély emberismeretéről és ironikus életfelfogásáról tesznek tanúbizonyságot. Életbölcsességek példáján keresztül láthatja a néző, hogy az emberi sors sokszor csupán egyetlen tétova mozdulaton múlik, és nem mindegy, hogy jobbra vagy balra lépünk el a szerencsénk, vagy ne adj' isten szerencsétlenségünk elől. De nem kell izgulni, főhőseinkre elkerülhetetlenül vár a boldogság. „Én és a kisöcsém, fütyülünk a nőkre az idén..." - talán ez a legismertebb betétdala ennek az operettnek, amelyet Eisemann Mihály és Szilágyi László 1934-ben írt, és amelyet minden évadban műsorára tűz valamelyik magyar nyelvű színház. A szerelmi történet Velencében játszódik, és egy kirándulás során összezárt, különféle sorsú és társadalmi helyzetű emberek találkozásáról mesél. A helyzetkomikum és szövegpoénok alapjául a nélkülözhetetlen félreértések szolgálnak.



A sajtótájékoztatón részt vett Fornvald Gréti díszlettervező is, aki a darab képi világáról beszélt. Megtudtuk: a tervezéskor figyelembe kellett venni, hogy a díszleteknek mobilisaknak kell lenniük, ugyanis valószínűleg nem csak a szatmárnémeti színház jelenlegi épületében lesz bemutatva a darab. Ezért fontos, hogy a játékteret formálni lehessen.

Képgaléria