Játékrend
Hírek
Csíky András-díjjal tüntették ki Moldován Blankát
Kétszer szerepel az Országos Színházi Fesztivál műsorán a SOPRO
Tesztoszteron: görbe tükör férfiaknak
Ismét műsoron a Szélszabadító – a félelmek legyőzéséről mesél a Brighella Bábtagozat
Iszony
Az egész helyzetből, de a „babrált” szó barbárságából önmagában érzékelhető, hogy miért válik „émelyítő kelepcévé” a házasság a regény főhősnője, Kárász Nelli számára. Hisz azon, akin „babrálnak”, egy termékeny, hasznos magányra vágyó, minden tettét racionálisan ellenőrző nő, a babráló, a mellé férjül szegődött Takaró Sándor pedig egy ösztönlény, aki semmit sem ért abból, hogy milyen következményei lehetnek az ilyesfajta állandó „nyomulásának”. Vagy, ahogy ő maga hívja, a minden éjjel kikövetelt „játszadozásainak”. Annak, amit a másik nagyon nem akar. Ami ellen zsigerileg tiltakozik. Eladdig, amíg a tiltakozás tragédiába nem fordul.
Tesztoszteron
A kopasz énekesnő
Egy vígjáték született, bár a kezdeti érzés nem volt vígjáték. Erre a kiindulópontra több dolgot is ráoltottak: a világ furcsaságának érzését, az emberek által beszélt nyelvet, amely számomra ismeretlenné vált, a tartalmuktól megfosztott fogalmakat, a jelentőségüktől megfosztott gesztusokat, a színház paródiáját, a társalgási klisék kritikáját.
Azt mondtam magamnak, hogy a legegyszerűbb elemekből kiindulva: a számtanból, a számtan ábécéjéből, ha szabad így mondanom, lehetne egy darabot csinálni. A burleszket a végsőkig feszegetni. Itt egy száraz, észrevétlen botlás, és máris a tragédiában találjuk magunkat. Ez egy trükk. A burleszkből a tragédiába való átmenetet úgy kell megtenni, hogy a közönség ne vegye észre. A Kopasz énekesnő szereplőinek nincs mondanivalójuk egymás számára, de erről egyfolytában fecsegnek”. (Eugèn Ionesco)
Szaffi
Sokak kedvence volt a ’80-as években készült Szaffi-rajzfilm, melyből musical készült és most először látható erdélyi színház repertoárján. Ez a darab azoknak is szól, akik újra átélnék Szaffi és Jónás történetét, de főleg azoknak a gyerekeknek, akik még nem ismerik a humoros, romantikus és fordulatokban gazdag történetet, melynek alapjául Jókai Mór Cigánybáró című írása szolgált.
Az előadás egy török pasa lányának, Szaffinak és a száműzött magyar nemesnek, Jónásnak kalandos történetét meséli el. Jónás visszatér ősei elhagyott birtokára, ahol kincset remél találni, ám sorsa összefonódik a titokzatos lánnyal. A történetben fontos szerepet kapnak a roma szereplők is, akik bölcsességükkel, összetartásukkal és derűjükkel segítik a fiatalokat. Félreértések és viszontagságok után fény derül a múlt titkaira, a hősök megtalálják helyüket a világban.
Az előadás a szabadságvágy, az identitáskeresés és az elfogadás fontosságát állítja a középpontba, a Szemenyei János és Galambos Attila által írt fülbemászó dalokkal kísérve.
A gólyakalifa története
Wilhelm Hauff egyik legismertebb meséje A gólyakalifa története is ilyen, amely a titokzatos keletre viszi olvasóit. A mese alapvetően arra a kíváncsiságunkra épít, hogy milyen lenne valamilyen „állatbőrbe” bújva érteni az állatok nyelvét, viselkedését. A bennünk lévő alapvető emberi kíváncsiság és megszerzett tudás azonban veszélyekkel is jár, s ezt már jó gyermekkorban is megtanulni! A Kalifa és a Nagyvezír elfeledkezik erről, s úgy tűnik, örökre gólyák maradnak. Azonban a mesében – s ahogy az életben is gyakran - van lehetőség, a hibák helyrehozására. De ahhoz, hogy magunkon segíteni tudjunk, előfordul, hogy először mások problémáit, gondjait kell orvosolnunk.
Keletre a Naptól, nyugatra a Holdtól
A lidércek a városban vannak
A hazudós egér
A hazudós egér története mulatságos, és egyben bölcs példázata annak, hogy mi a különbség a hazugság és az álmodozás, a történetmesélés, a költészet között. Hazugság-e reményt adni valakinek, aki rászorul a bíztatásra? A mi füllentős hősünk az erdő sok lakóját húzza ki a csávából különös históriáival. Kedvesen, sokszínűen „hazudozza” végig a mesét, hogy végül elégedetten térjen otthonába, hiszen ma is segített másokon.
Az előadás saját kis báb-világot hoz létre Lázár Ervin kedves állatfigurái segítségével, sok játékörömmel és sok szeretettel.
Az ötödik pecsét
1944, Budapest. Egy kocsma törzsvendégei beszélgetnek az élet dolgairól. Odakint: háború, éhezés, félelem, nyilas terror. Odabent: vita a jó borjúszegy elkészítéséről. Aztán érkezik egy idegen, és a beszélgetés egészen más irányt vesz: a hatalom természete, az igazság és az erőszak viszonya, az egyén szabadsága és felelőssége. Ki jogosult mások sorsáról dönteni? Mikor válik az igazság keresése az elnyomás eszközévé? Meddig és mennyiben felelős az ember azért a világért, amelyben él?
Amit a kocsmaasztal mellett még elméleti kérdésként vitatnak meg, azt hamarosan a saját bőrükön kell megtapasztalniuk. Sánta Ferenc története az emberi lét feloldhatatlan ellentmondásaival szembesít. Az életösztön az erkölcsi tartással, a mások iránti felelősség az önmagunkhoz való hűséggel kerül szembe. A tisztesség megőrzése tisztességtelen cselekedetet követel. Az elvekhez való feltétlen ragaszkodásnak embertelen következményei lesznek. De vajon megítélhető-e a tett, anélkül, hogy ismernénk mindazt, ami mögöttük rejlik? Mennyit tudhatunk önmagunkról, amíg nem kerülünk olyan helyzetbe, amelyben az elveink és a cselekedeteink többé nem egyeztethetők össze? Az előadás a hagyományos színpad–nézőtér viszony átrendezésével a történések közvetlen közelébe helyezi a közönséget. Olyan intim, közös tér jön létre, amelyben a néző anélkül válhat a történet részesévé, hogy cselekvőjévé kellene válnia. A közelsé...
Nóra projekt
Ibsen Nóra (más címen Babaház) című drámája, a szerző egyik legismertebb műveként, 1879-es születése óta állandó szereplője a világ színpadainak. A látszatra idilli házasságából kilépő címszereplő a maga korában szokatlan döntése az ősbemutató idején botránydarabbá tette a színművet. A dráma a nők jogai melletti kiállása a nők társadalmi helyzetéről folytatott párbeszédhez kapcsolódóan pedig számtalan új feldolgozás születését ösztönözte a 20. és 21. században. Ez azonban nem a jól ismert ibseni történetet meséli el. A Nóra körül, a Nóra kapcsán, a Nóra miatt született az alkotó színészek improvizációi és közös beszélgetései alapján. Nem annyira a Nóráról, sokkal inkább rólunk szól. Hét nő, hét sors, hét világnézet találkozik ezen az estén, akik a jelenkori nóraság nyomába eredve talán maguk is többre bukkannak, mint amire számítanak. Vigyázat! Ez bizony óvatlan nézőinkkel is előfordulhat!













