Hírek

Csíky András-díjjal tüntették ki Moldován Blankát

A kolozsvári székhelyű Csíky András Alapítvány kuratóriuma kedden hozta nyilvánosságra a 2024-ben alapított szakmai elismerés idei díjazottjainak neveit - a díjat ugyanis ezúttal két színésznőnek is megítélték, rendhagyó módon.

Kétszer szerepel az Országos Színházi Fesztivál műsorán a SOPRO

Minden jegy elkelt a Harag György Társulat bukaresti fesztiválszereplésére: a Bocsárdi László által színpadra vitt SOPRO – Suttogás a sötétben című előadás szombaton és vasárnap lesz látható az Országos Színházi Fesztivál (FNT) programjában.

Tesztoszteron: görbe tükör férfiaknak

Október 16-án újabb bemutatóra került sor: a Harag György Társulat Andrzej Saramonowicz népszerű vígjátékát vitte színre, Barabás Árpád rendezésében.

Ismét műsoron a Szélszabadító – a félelmek legyőzéséről mesél a Brighella Bábtagozat

Október 17-én, szombaton 11 órától hosszú idő után újra műsorra tűzi a Harag György Társulat Brighella Bábtagozata a Szélszabadító című zenés bábjátékot. A bérletszünetben látható előadás helyszíne most is az Iparosotthon bábszínházi terme lesz.
Iszony
Tesztoszteron
A kopasz énekesnő
Szaffi

Iszony

Németh László leghíresebb regénye, az Iszony a szerző elmondása szerint „egy mozdulatból bomlott ki.  Két házastárs ült egymás mellett, s az egyik kényelmesen, elégedetten babrált a másikon, a nemesebbiken.”
Az egész helyzetből, de a „babrált” szó barbárságából önmagában érzékelhető, hogy miért válik „émelyítő kelepcévé” a házasság a regény főhősnője, Kárász Nelli számára. Hisz azon, akin „babrálnak”, egy termékeny, hasznos magányra vágyó, minden tettét racionálisan ellenőrző nő, a babráló, a mellé férjül szegődött Takaró Sándor pedig egy ösztönlény, aki semmit sem ért abból, hogy milyen következményei lehetnek az ilyesfajta állandó „nyomulásának”. Vagy, ahogy ő maga hívja, a minden éjjel kikövetelt „játszadozásainak”. Annak, amit a másik nagyon nem akar. Ami ellen zsigerileg tiltakozik. Eladdig, amíg a tiltakozás tragédiába nem fordul. 

Tesztoszteron

Kornélka élete legszebb napjára készülődött, de menyasszonya aljas módon elárulta az oltár előtt. Mert hát minden nő egy utolsó kurva. Legalábbis erre a következtetésre jut a félbemaradt esküvő után összeverődött férfikoszorú. Piálnak, verekednek, kiélik és kibeszélik a tesztoszteron hatásának teljes skáláját ebben az önironikus férfikomédiában, amiből kiderül, hogy valójában mennyire nehéz is a férfiak sorsa. És hát emiatt talán kicsit a nőké is…

A kopasz énekesnő

“A Kopasz énekesnő szereplői banális dolgokat beszélnek, mondanak. De nem azért írtam a darabot, hogy kritizáljam szavaik banalitását:nem, egyáltalán nem. Amit mondtak, nem tűnt banálisnak számomra, hanem a legnagyobb mértékben megdöbbentőnek és rendkívülinek.
Egy vígjáték született, bár a kezdeti érzés nem volt vígjáték. Erre a kiindulópontra több dolgot is ráoltottak: a világ furcsaságának érzését, az emberek által beszélt nyelvet, amely számomra ismeretlenné vált, a tartalmuktól megfosztott fogalmakat, a jelentőségüktől megfosztott gesztusokat, a színház paródiáját, a társalgási klisék kritikáját.
Azt mondtam magamnak, hogy a legegyszerűbb elemekből kiindulva: a számtanból, a számtan ábécéjéből, ha szabad így mondanom, lehetne egy darabot csinálni. A burleszket a végsőkig feszegetni. Itt egy száraz, észrevétlen botlás, és máris a tragédiában találjuk magunkat. Ez egy trükk. A burleszkből a tragédiába való átmenetet úgy kell megtenni, hogy a közönség ne vegye észre. A Kopasz énekesnő szereplőinek nincs mondanivalójuk egymás számára, de erről egyfolytában fecsegnek”. (Eugèn Ionesco)

Szaffi

Sokak kedvence volt a ’80-as években készült Szaffi-rajzfilm, melyből musical készült és most először látható erdélyi színház repertoárján. Ez a darab azoknak is szól, akik újra átélnék Szaffi és Jónás történetét, de főleg azoknak a gyerekeknek, akik még nem ismerik a humoros, romantikus és fordulatokban gazdag történetet, melynek alapjául Jókai Mór Cigánybáró című írása szolgált.

Az előadás egy török pasa lányának, Szaffinak és a száműzött magyar nemesnek, Jónásnak kalandos történetét meséli el. Jónás visszatér ősei elhagyott birtokára, ahol kincset remél találni, ám sorsa összefonódik a titokzatos lánnyal. A történetben fontos szerepet kapnak a roma szereplők is, akik bölcsességükkel, összetartásukkal és derűjükkel segítik a fiatalokat. Félreértések és viszontagságok után fény derül a múlt titkaira, a hősök megtalálják helyüket a világban.

Az előadás a szabadságvágy, az identitáskeresés és az elfogadás fontosságát állítja a középpontba, a Szemenyei János és Galambos Attila által írt fülbemászó dalokkal kísérve.

A gólyakalifa története
Keletre a Naptól, nyugatra a Holdtól
A lidércek a városban vannak
A hazudós egér

A gólyakalifa története

A mesés kelet a mai napig felkelti kicsik és nagyok fantáziáját, s nem véletlen, hogy akár az Ezeregyéjszaka meséi, vagy más keleti történetek folyamatosan és a legkülönbözőbb formákban, feldolgozásokban megjelennek.
 Wilhelm Hauff egyik legismertebb meséje A gólyakalifa története is ilyen, amely a titokzatos keletre viszi olvasóit. A mese alapvetően arra a kíváncsiságunkra épít, hogy milyen lenne valamilyen „állatbőrbe” bújva érteni az állatok nyelvét, viselkedését. A bennünk lévő alapvető emberi kíváncsiság és megszerzett tudás azonban veszélyekkel is jár, s ezt már jó gyermekkorban is megtanulni! A Kalifa és a Nagyvezír elfeledkezik erről, s úgy tűnik, örökre gólyák maradnak. Azonban a mesében – s ahogy az életben is gyakran - van lehetőség, a hibák helyrehozására. De ahhoz, hogy magunkon segíteni tudjunk, előfordul, hogy először mások problémáit, gondjait kell orvosolnunk.

Keletre a Naptól, nyugatra a Holdtól

A darab alapjául szolgáló norvég népmese az ősi mesekincsben gyakran megjelenő „állatvőlegény“- motívum egyik legszebb példája: a hősnőnek nagy utat kell bejárnia, hihetetlen kalandokban kell részt vennie, hogy kiszabadíthassa szerelmét, a jegesmedve alakjában megjelenő elátkozott királyfit. A kalandos út során életre kelő erdő, hatalmas troll, és jégszívű királykisasszony hátráltatja, míg három titokzatos, sors- és meseszövő asszony segíti, hogy eljuthasson kedveséhez a világvégi palotába, keletre a Naptól, nyugatra a Holdtól.
 

A lidércek a városban vannak

A mese tündére csak akkor látogatja meg az embereket, amikor kedve szottyan – olvashatjuk Andersen történetében. No, de, ha nem jön? Ha nem találjuk sem az asztalfiókban, sem az ágy alatt, se a nevetés, se a sírás határán? No, olyankor el kell indulni megkeresni. Így tesz főhősünk, Regelaki Pömpöllér is. Ám nem a mesetündérrel, hanem a lápi boszorkánnyal találkozik, aki mesél neki a lidércekről. Bizony segítségre van szükség, mert a lidércek már a városban vannak. Ember legyen a talpán (s afölött is), aki összeszedi, és visszahozza őket a lápi világba, mielőtt összezavarják az emberek lelkét. Főhősünk el is indul, s megteszi, amit megkövetel a hősi lét. Aztán csak gondolkodhatunk, hogy akkor most megtalálta a mese tündérét vagy sem? (Segítek: megtalálta.)

A hazudós egér

Lázár Ervint, a nagy mesemondót, senkinek nem kell bemutatni. Meséit, hőseit jól ismerik kicsik és nagyok egyaránt.
A hazudós egér története mulatságos, és egyben bölcs példázata annak, hogy mi a különbség a hazugság és az álmodozás, a történetmesélés, a költészet között. Hazugság-e reményt adni valakinek, aki rászorul a bíztatásra? A mi füllentős hősünk az erdő sok lakóját húzza ki a csávából különös históriáival. Kedvesen, sokszínűen „hazudozza” végig a mesét, hogy végül elégedetten térjen otthonába, hiszen ma is segített másokon.
Az előadás saját kis báb-világot hoz létre Lázár Ervin kedves állatfigurái segítségével, sok játékörömmel és sok szeretettel.
Az ötödik pecsét
Nóra projekt
Szenvedély és hűség
Kohlhaas

Az ötödik pecsét

1944, Budapest. Egy kocsma törzsvendégei beszélgetnek az élet dolgairól. Odakint: háború, éhezés, félelem, nyilas terror. Odabent: vita a jó borjúszegy elkészítéséről. Aztán érkezik egy idegen, és a beszélgetés egészen más irányt vesz: a hatalom természete, az igazság és az erőszak viszonya, az egyén szabadsága és felelőssége. Ki jogosult mások sorsáról dönteni? Mikor válik az igazság keresése az elnyomás eszközévé? Meddig és mennyiben felelős az ember azért a világért, amelyben él?

Amit a kocsmaasztal mellett még elméleti kérdésként vitatnak meg, azt hamarosan a saját bőrükön kell megtapasztalniuk. Sánta Ferenc története az emberi lét feloldhatatlan ellentmondásaival szembesít. Az életösztön az erkölcsi tartással, a mások iránti felelősség az önmagunkhoz való hűséggel kerül szembe. A tisztesség megőrzése tisztességtelen cselekedetet követel. Az elvekhez való feltétlen ragaszkodásnak embertelen következményei lesznek. De vajon megítélhető-e a tett, anélkül, hogy ismernénk mindazt, ami mögöttük rejlik? Mennyit tudhatunk önmagunkról, amíg nem kerülünk olyan helyzetbe, amelyben az elveink és a cselekedeteink többé nem egyeztethetők össze? Az előadás a hagyományos színpad–nézőtér viszony átrendezésével a történések közvetlen közelébe helyezi a közönséget. Olyan intim, közös tér jön létre, amelyben a néző anélkül válhat a történet részesévé, hogy cselekvőjévé kellene válnia. A közelsé...

Nóra projekt

Rendszeresen összegyűlnek. Ma valahogy mégis, mintha minden más lenne. Lehet, hogy a zene, vagy a csend… talán a szokatlan helyszín, vagy az új ember, aki először vesz részt egy ilyen találkozón, vagy egy Ibsen-dráma, aminek kapcsán elindul egy beszélgetés, vagy minden együtt…
Ibsen Nóra (más címen Babaház) című drámája, a szerző egyik legismertebb műveként, 1879-es születése óta állandó szereplője a világ színpadainak. A látszatra idilli házasságából kilépő címszereplő a maga korában szokatlan döntése az ősbemutató idején botránydarabbá tette a színművet. A dráma a nők jogai melletti kiállása a nők társadalmi helyzetéről folytatott párbeszédhez kapcsolódóan pedig számtalan új feldolgozás születését ösztönözte a 20. és 21. században. Ez azonban nem a jól ismert ibseni történetet meséli el. A Nóra körül, a Nóra kapcsán, a Nóra miatt született az alkotó színészek improvizációi és közös beszélgetései alapján. Nem annyira a Nóráról, sokkal inkább rólunk szól. Hét nő, hét sors, hét világnézet találkozik ezen az estén, akik a jelenkori nóraság nyomába eredve talán maguk is többre bukkannak, mint amire számítanak. Vigyázat! Ez bizony óvatlan nézőinkkel is előfordulhat!

Szenvedély és hűség

A Hedry Mária által írt Szenvedély és hűség című történelmi monodráma a száműzött Zrínyi Ilona hajóútján játszódik le, az úton, melyen Törökországba tart a száműzetésben élő Thököly Imréhez, férjéhez. A darab tömören ragadja meg Zrínyi Ilona életének fontos pontjait, s ezekből fonja meg egy rendkívüli személyiség portréját a dráma lehetőségeit kihasználva. Az előadás része az Ady Endre Társaság Nagy Magyar Asszonyok sorozatának.

Kohlhaas

Heinrich von Kleist klasszikus kisregényének új színpadi adaptációja egy olyan ember történetét mutatja be, aki az igazságszolgáltatás érdekében hajlandó a végsőkig elmenni. Kohlhaas Mihály lókereskedő “a maga korában az egyik legderekabb, ugyanakkor legelvetemültebb ember”. Egy napon, vásárra menet, a tronkai Vencel területén Kohlhaas két lovát jogtalanul lefoglalják. Később méltatlan állapotban kapja vissza a lovakat, és hiába próbál törvényes úton kártérítést igényelni. Kérésének sokadik visszautasítása után nem tehet mást, mint hogy ő maga próbál igazságot szerezni, bármi áron.

Sosovicza Anna: Nem az a célom, hogy mindenki megszeresse Nellit

Németh László Iszony című regényének egyik legösszetettebb nőalakja, Nelli egyszerre távolságtartó, érzékeny, sebzett és nehezen megfejthető. Sosovicza Anna számára a szerep megformálásának egyik legfontosabb kiindulópontja az volt, hogy ne ítélje meg a karaktert, hanem megpróbálja belülről megérteni és a maga igazságában képviselni.

A színpadi csendben felszínre bukik, ami kimondhatatlan

Németh László Iszony című regénye a szabadság, az önrendelkezés, a választás és a párkapcsolati kiszolgáltatottság kérdéseit különösen összetett módon vizsgálja. A regény színpadi adaptációja ezért komoly dramaturgiai és rendezői kihívást jelent: miként lehet a belső történéseket, a tudat rezdüléseit és a kimondhatatlan feszültségeket színházi nyelven megmutatni? Szabó K. István, az előadás rendezője arról beszél, hogyan született meg a szimbolikus színpadi világ, miként közelített Kárász Nelli alakjához, és hogyan vált a próbafolyamat során az Iszony újraértelmezésének részévé a színészek és a nézők alkotói képzelete.

Véres igazságszolgáltatás – Tömeges bosszú az elszenvedett sérelemért

Él, pulzál a színpad, igazságtalansággal, igazságkereséssel, indulattal, gyűlölettel, robbanásveszélyes helyzetekkel, mozgással van tele a Kohlhaas előadásán.

Írások

Egy súgó Prospero ha pálcájával suhint

A Sopro – suttogás a sötétben című szatmári előadásról - Zsigmond Andrea írása az Újvárad.ro-n.